1. <kérés, biztatás, sürgetés stb. nyomósítására.> no gyere!; ülj már le, no! | <megszólításra adott válaszként:> mondd, hallom! [pali!] no! | táj <állat nógatására.> no ráró!

2. <kérdés különféle árnyalatainak nyomósítására.> no, megjöttél?; no mi az? | ▸ no nem? | <párbeszédben, kihívó kérdésként.> ▸ no és? nem megyek, no és?!

3. <nyomósító szóként, kül. harag, bosszúság v. csodálkozás, elégedettség, belenyugvás kif-ében.> no megállj!; no lám!; nem bánom, no!

4. ▸ no de sok a gondja, no de ez mindennél fontosabb. | <az előzményt kiegészítő és fokozó állítás bevezetésére.> iszik, no de bírja is!

5. <állítás, kijelentés hangsúlyozására, erősítésére:> hát megmondom! félek, no!

6. <elbeszélésben élénkítő szóként.> no, elég az hozzá, hogy ... | ▸ no mármost

7. ▸ no meg no és öten voltak, no meg én.

8. ▸ hogy no! úgy jóllaktam, hogy no!

[hangkit]

1. <félreértés után a megértés jelzésére:> most már értem! ja, itt?

2. <beszéd közben felötlő gondolat jelzésére.> eljössz? ja te elutazol!

3. ▸ na no ja

4. biz igen.

[ ném ]

<ellentétes v. fölényes magyarázat élén:> hja, bizony! ja, édesem, ezt illik tudni.

[↔hja ]